Lajatico egy kis falu Toszkána közepén, itt született a híres énekes Andrea Bocelli és koncertezik a falu melletti szabadtéri színházban több 10ezer ember előtt minden évben egyszer, nyáron. A helyszín egy szabadtéri színház valójában egy domboldal ahova felépítik a színpadot és világítást, de a legszebb a háttérként szolgáló dombos toszkán táj. Az elmúlt évek koncertjeiről és a kezdetekről írtam itt
(A 2014es cikkem erre a szövegre épült tehát sok azonosság van benne)
Andrea Bocelli itt született Lajaticoban, ebben a kicsi, hangulatos toszkán faluban, ahova én 2003ban költöztem. A falu egy kis domb tetején található kb 800 lakossal, a régió szivében Volterra és San Gimignano közelében - anyukája és testvére családjával ma is itt él bár ő általában a közeli tengerparton lévő luxusvillájában tartózkodik innen kb 90kmre. A Teatro del Silenzio egy szabadtéri színház itt a falu határában egy kis tó mellett egy domboldalon, ahova minden évben egy napra felépítik fel a színpadot és nézőteret a koncert miatt. Az ötlet 2005ben fogant meg de nézzük az előzményeket:
Mikor 2003ban barátaink megmutatták az épülő házakat nem is foglalkoztam az Alberto Bocelli névvel - az építettő neve volt. Aztán a kávézóban kitett fotókon meg is mutatták Bocellit, az 'igazit', vagyis a híres énekest aki az előbbi testvére. Pár nap múlva a tárgyalójában megcsodálhattam testvére pár aranylemezét a falon és személyesen is elbeszélgethettem Albertoval, aki egy komolytalan, hosszúhajú kicsit idősödő rockerre hasonlít.
Ekkor kezdtem el szisztematikusan gyűjteni a lemezeit és hallgatni a zenéjét. Találkoztam vele személyesen is többször pl. barátunk esküvőjén, és egy nagyon szerény embernek ismertem meg. Aztán nyáron meghívott minket egy másik baráttal együtt vasárnapi hajokázásra, Bocelli jachtjára - én meg pechemre dolgoztam aznap. Előtte egész este azon gyötrődtem, hogy beteget kellene jelentenem, de aztán elmentem dolgozni, míg férjem képviselte a családot és megigérte, hogy készít videót. Este megnéztem azt a fél órát amit felvett, és megfogadtam, hogy legközelebb majd... De egyelőre nem volt legközelebb.
Aztán 2005ben merült fel a koncert ötlete, amit egy helyi építész (Aberto Bartalini) és az énekes bátyja, (Alberto Bocelli, aki szintén építész) tervezett meg. Ebben az évben csak egy VIP vacsorára került sor, vagyis a falu főterét díszítették fel és nagy kerek asztaloknál, elegáns terítéknél olasz politikusok, énekesek és ismert tv-s személyíségek ehettek kellemes élőzenénél és Andrea Bocelli mellett, aki persze néhány örökzöldet énekelt is a nagyérdeműnek.
A Teatro del Silenzio nevet kapta a projekt, de csak egy évre rá - 2006ban-sikerült megvalósítani magát a koncertet. Andrea Bocelli először tartott koncertet szülőfalujában - bár gyerekkorában esküvőkön, majd különböző ünnepeken énekelt. Ez valójában egy szabadtéri színház, olyan mintha ott ülnénk egy toszkán domboldalon, háttérben a jellegzetes lankák és ciprussorok, a lemenő nap nyében Volterra városa a kiemelkedő dombtetőn.... A színpadot egy kis kerek tó elé építették, amiben egy 6 méter magas kékre festett kő fej volt az első koncerten (Igor Mitoráj műve), a kőfalon fehérre festett balettosok táncoltak, voltak nagy kivetítők is a messzebb ülőknek. Képzeljétek el: egy alig 800 fős faluban tartották a egy 7000 fős eseményt : mindenki résztvett a színpad építésében, a földmunkákat helyi traktorokkal csinálták, és mi lányok voltunk a jegyeladók. A koncert előtti nap mindenki lesétált megnézni hogy milyen is lett és miközben még a székeket pakolták a fiuk leültönk hogy belehalgassunk a próbába - nem volt sem belépőjegy sem body guardok csak a falusi családok gyerekkkel. A szerződés szerint 2006tól minden évben megrendezik a koncertet ugyanitt, de év közben is sokan látogatnak el ide, mert fantasztikus hangulata van. weboldal: www.teatrodelsilenzio.it
Második évben 2007ben egy korongszerű nap-szimbolum lett az új jelkép, ami a tó mögött volt és különböző színű fényekkel világították meg. Ezt a koncertet lehet megkapni dvd-n is mert az amerikai PBC rögzítette és szervezte az egészet, a filmet (dvdt) és cd-t 2008 tavaszán adták ki minden országban, Magyarországon is. Ez pop-koncert volt, olyan híres olasz énekesekkel mint Laura Pausini és Elisa, külföldiek, mint Kenny G (saxofon), Sarah Brightman, Cris Botti (trombita), Lang Lang (zongora), David Foster a porondmester és több hangszeren játszó amerikai zenész. A koncert utána ősszel egy zenei Cd jelent meg, de ezen nem a lajaticoi koncerten készült felvételek kerültek fel, viszont szinte ugyanaz a repertoar vagyis a legjobb pop számainak gyüjteménye ez. A koncert DVD/CD neve: Vivere : Andrea Bocelli live in Tuscany. A kocnert főpróbájára a fő szponzor vagyis a helyi bank saját részvényeseinek biztosította csak a jegyeket.
A 2008as koncertre egy szintén giagantikus bronz ló érkezett, ez is nagyon magas volt de sajnos alig pár nappal a koncert után elvitték. A téma filmzene volt, ezért sok régi olasz film betétdala felcsendült de voltak újak is mint a La vita é bella vagyis Begnini filmje. A megnagyobbított lelátók miatt már 8400 fő nézhette meg a koncertet. Sőt ebben az évben már a főpróbára is lehetett jegyeket kapni egészen olcsón, így még többen láthatták Bocellit. A jegyek ára 57-350 euro között volt, a legdrágább természetesen a VIP jegy, vagyis az első 10 sor, akik egy dvd-t is kaptak a 2007es koncertről és bemehettek a színfalak mögé és találkozhattak Bocellivel személyesen is. A koncert dátuma julius 20 volt, a meghívottak között volt a jemeni származású Noah, aki Israelben él, aztán a leghíresebb olasz balettáncos Roberto Bolle és a híres olasz karmester Piovani is. Nekem legjobban a fülöp szigeteki Charice tetszett, aki csak 16 éves de fantasztikus hangja van és a youTube- on fedezték fel, aztán elénekelt néhány számot pl Whitney Houstontól és Foster támogatásával sikerült népszerűséget szereznie. A helyszín megint Lajatico, a Teatro del Silenzio szabadtéri színház. Ez a kis falu Volterra és Pisa között található mindössze 800 lakossal, 2007bn eladtak 7000 jegyet, 2008ban már majdnem 9000en látták a koncertet.
A 2009es koncert tehát julius 18án volt, főpróba júli 17, ugyanott a Teatro del Silenzio helszínen, kb 9000 fővel. A Fourone rendezte megint, a jegyek ára maradt a 2008as szinten, csak kicsit a hátsó soroknál van változás: a leghátsó sorokban most is 57 euro volta jegyek ára ( tribuna a jegyfajta), csak ezek nincsenek beszámozva, vagyis mindenki oda ül, ahova akar, vagyis ahol helyet talál (aki előbb jön szerencsésebb). A poltroncina viszont idén már 69 euroba kerül, ebből van talán a legtöbb, 2500 hely, aztán mennek felfelé az árak 115, 161, 207 és a 350 euros első sorok. A kis tóban egy aranyszínű csiga szerű szboro volt a falra hátul nagyon színes figurák kerültek fel- nekem tetszett nagyon.
2010es koncert dátuma július 25 és a főpróba július 24, színes, szögletes emberi fugurák dízsítették a falat amiket késöbb a faluban állítottak ki és szinte megszoktuk őket a sarkon, a téren a band előtt...erről egy külön cikkben olvashattok, hiszen egy visszajáró megszállott magyar hölgy, Erzsi jobban leírta mint ahogy én tehettem volna. klikk ide
A 2011es koncert dátuma julius 21 csütrötök volt, előrehozták az eredetileg 23ra tervezett koncertet mert azb olasz tv vagyis a Rai is felvette na koncertet majd ősszel műsorára tűzte. Ez különleges év volt mert egy évek óta megrendezésre kerülő kínai-olasz koncertsorozat része lett amit eredetileg Romában akartak rendezni, de végül Lajatico mellett döntöttek - micsoda megtiszteltetés! Ez a Bravo Cina nevet viselte, tehát több kínai vendég is volt, közöttük Lang Lang a híres zongorista aki már 2007ben is szerepelt itt (a koncert DVDn is). Aztán eljött Dai Yugiang és Lui Huan énekes (aki a 2008as pekingi olimpian a nyitódalt énekelte Sarah Brightman-nel). Az olasz vendégek között volt Uto Ughi hegedüs, Eleonora Abbagnato (aki a párizsi operában dolgozik) és Andrea Griminelli flautista. Én megint a szuvenires standnál álltam a csajokkal - helyi bort, feliratos T-shirtöt, takarókat és Bocelli cd-ket árultunk. Boceli keveset énekelt amit sokan meg is jegyeztek utólag, pedig hivatalosan is 10ezernél többen voltak. A tó mögötti falon hosszú tüske szerű díszítés volt amit Morten barátunk is megörökített fotos táborában
A 2012es évet nem fogom soha elfelejteni mert itt volt nálam legjobb gimiskori barátnőm aki Ausztráliában él, férjével kislányával eljöttek a koncertre is és velük jött a koncertre a kisfiam is. Ezen a nyáron volt itt Juditt barátnőm is aki meg Amerikában él ezért hozzájuk csatlakoztam amint tudtam ezen a koncerten és le is ültem a közönség soraiba a munka végén. A koncerten duettek voltak többnyire nagyon jó hangú operaénekesekkel, a próbán még olyan érzésem volt hogy némelyikük leénekli Bocellit de a koncert napján már visszatért az igazi hangja. A díszlet egy nagy gránátlma volt amit színes fényekkel világítottak meg de megint sok volt a táncos és kosztümös szereplő.
A 2013as koncerten voltak a nagy ember szobrok, ezekre is emlékezni fogunk mert amikor helikopterrel hozták a darabokat és elrepült egy nagy fej a házak felett elég szürreális látvány volt. Talán ez volt az első év hogy a bejáratnál nem kellett jegy nélkül érkezők tömegével bajlódnom- úgy látszik 8 év után sikerült mindenkinek eljuttatni ezt az információt. Ugyanis eddig rengetegen jöttek a kinyomtatott visszaigazolással ami nem jegy és nem lehet vele bemenni- ezért minden alkalommal a lenti jegypénztárral keleltt telefonon megbeszélnem kinek van még ott a jegye és motoros futárok hozták fel- ez időigényes és bosszantó dolog mindenkinek.
A 2014es koncert julius 20án volt, vasárnap, előtte szombaton volt a főpróba és be volt tervezve egy második koncert is Ennio Moricone-vel keddre de szegény sérvet kapott tavasszal és hosszas vacilálás után lemondták ezt a koncertet. Maradt tehát a szokásos rendszer, a koncert kiemelt vendége Placido Domingo volt. Részben egy opera előadás volt, a cavalleira Rusticana kosztümben, színflakkal, szereplőkkel. A díszleteket a Scart cég csinálta akik ipari hulladékot próbálnak átalakítani használati tárgyakká, szobrokká stb. A meglévő kőfalra további sorokat tettek fehér kockákból amiket közelebbről megnézve felismerhető: az itt is használatos esővíz-öntözővíz tárolásra használt műanyag tartályok amit egy kalitka vesz körbe vagyis tart és csak autóval lehet mozgatni mert nehéz ha tele van. Persze kerültek fel mások is pl egy fehér ló szobor meg egy kapu hátul. Amire emlékezni fogok hogy rüvid volt és kosztümös, nem vártam meg a végét és 11 után indultam haza de pár perc múlva hallottam a végső számot tehát negyed 12re szerintem véget ért.
2015ben ünnepeltük a Teatro del Silenzio 10. évfordulóját és két koncertet is tartottak, amiből az egyik egy valódi opera előadás volt a másik pedig egy régen várt pop koncert. Ősszel vagyis 2014 októberében csak egy dátumot publikáltak, vagyis a Turandot operáét amit augusztus 2re jeleztek. Amint kiderült hogy elfogytak a jegyek vagyis februárban már augusztus 4re is hívtak mindenkit ezúttal egy popkoncertre, olasz fellépőkkel mint Gianna Nannini, Elisa, Renato Zero és ott volt a listán a politikus Sgarbi is aki egy kultúrával foglalkozó ismert személyiség de persze ő nem énekelni jött. Már azt hittük nem is lesz nyilvános a főpróba de végül májusban elkezdték árulni a jegyeket a július 31ei főpróbára ami csak 57 euroba került míg a koncertre 89-450 euro közötti áron kaphatott mindenki jegyet
A koncert jelképe egy márvány fotel volt amit eredeti méretében a falu főterén állítottak fel egy podiumra de rengeteg plakáton megjelent a falakon is. A kőszínházunk ajtaja innentől kezdve minden este nyitva várta azokat akik be akartak lesni, a színpadon egy másik fotel ezúttal nem üres hanem maga Andrea Bocelli ült a szoborfotelben.
Ez a nyár különösen meleg volt aminek szerintem mindenki örült hiszen a késő éjszakába nyúló előadásokon ülve sem fáztunk. Ismét telt ház volt a két estén, míg a főpróbán alig 3ezren voltak hiszen nagyon későn derült ki hogy egyáltalán lesz. A főpróbán és az operán megint dolgoztam, a szuveníreknél a cd-ket bízták rám, találkoztam is sok magyarral. Az aug 4ei koncerten viszont most elöször én is a nézőtéren űltem végig, megvettem én is a jegyemet mint bárki más és pár baráttal élvezhettem, ami nagyon fura érzés volt.
2016os koncert
2017es előadás A hagyományos koncert volt 2017 augusztus 3, előtte főpróba aug 2. A szervező cég még mindig a City Sound (előtte Fourone néven mentek) természetesen a nagy hangversenyzenekar és kórus most is kísérte a híres tenort és vendégeit. A koncertre elfogytak a jegyek már karácsonykor de aztán elkezdték árulni a főpróbára ami aug 2án volt, egységesen 67 euros áron. Az aktuális szobor a csípőspaprika volt ami nem csak nagy változatban volt a színpad mögött a tóban de a főtéren is 4-5 kisebb paprika figyelt minket hónapokig magasított emelvényekről. Kérdezte is mindenki hogy akkor ugye most mi csípősen eszünk ugye? Érdekes kérdés hogy mi alapján választják ki az aktuális jelképet de egy kis színt vitt főleg a téli szürkeségbe. És ne feleejtsük el hogy végre más rendezvényt is tartottak a Teatro del Silenzio-ban, mégpedig június 3án a Concerto del Sole nevű vidéki lovas, kutyás, piknikes egésznapos happeninget- kár hogy szétolvadtunk olyan meleg volt. Viszont rögtön libabőrös lettem amikor besétált rövidnaciban maga Bocelli is és kísérője megkérdzte a földön ülőket hogy szorítanak-e neki is egy kis helyet.
2018as előadás mert ugye nem a megszokott koncert volt hanem a 2015ös programhoz hasonlóan egy operát adtak elő, díszletekkel. Mégpedig az “ANDREA CHÉNIER”-t Umberto Giordanotól ami Andrea egyik kedvence. A választás nem meglepő hiszen ez volt az első opera amit Bocelli gyerekkorában hallott, ennek az áriáit tanulta meg és énekelte el 8 évesen ami egy kis családi videon is megmaradt. Ekkor dölt el egy életreszóló kapcsolat ami a líricához kötötte és éneklésre sarkalta azután is minden nehézség ellenére.
Minden ami a témával kapcsolatos ott van a BLOG menüben, klikk ide.
Bocelli életéről egy 2001es film van a youtube-on, klikk ide. Aztán van egy érdekes interjó is vele 2010ből, ehhez klikk ide. Aztán
A cikkhez nehéz volt saját képeket találnom mert én rendszerint ott vagyok a színfalak mögött, csak a 2012es koncerten ültem be a második részre...