Megvallom őszíntén hogy közületek sokan kérnek valami különlegeset- így volt ez Gergő esetében is aki úgy hozta ki családját ide (plusz egy baráti családot) hogy a kedvese előtt titkolt valamit. A helyszín Lajatico és persze sokat kirándulgattak ők is
2014 augusztusi mail
Szia Viki,
Elöljáróban leszögezem a nyaralással töltött egy hetünk Toszkánában az egyik legjobb nyaralásunk volt és megalapozta a későbbi visszatérésünk tervét! Megpróbáltunk minden előzetes tervünknek megfelelni és elmentünk minden "kötelezőt" megnézni. Voltunk Orciatico-ban, Lajatico-ban, Volterra-ban, Siena-ban, Pisa-ban (ott a tengernél is) és persze Firenzében. Autóztunk majd ezer kilométert :)
A faluk és Volterra vitte nálunk a prímet. Azokban éreztük magunkat a legjobban. Leginkább Volterra fogott meg a bájaival. Oda pénteken, a hazaút előtti pihenő napon, még visszamentünk ajándékokért és egy kevés kettesben töltött időért. Miután négy felnőttből és négy kis gyerkőcből állt a társaság illetve, hogy mindenhova együtt mentünk sajnos nem minden helyre sikerült bejutnunk, ahová szerettünk volna. Például a múzeumokat és néhány dómot kénytelenek voltunk kihagyni. Egyik legfontosabb tapasztalatunk az volt, hogy leginkább nagyobb gyerekekkel avagy egyáltalán, gyerekek nélkül a legjobb (és legpihentetőbb) az időt eltölteni Toszkánában! Így sem panaszkodhatunk azonban, a sok autózgatás és városbéli kutyagolás mellett sok-sok élménnyel gazdagodtunk!
Riccardo apartmanháza leginkább a "csodálatos" jelzővel illethető. A környezet, a háttér a medencéhez kifejezetten szemet gyönyörködtető volt! Ráadásul a háttérben Lajatico, Volterra és Orciatico fényeit láttuk a telihold alatt!
Ami számunkra igazán felejthetetlenné tette a hetet az persze az esküvőnk volt! Kedden elindultunk Zs-vel, hogy "felderítsük" a terepet. Megkérdeztem Riccardo-t, hogy tudna-e ajánlani nekünk estére egy éttermet a könyéken. Innentől kezdve majd egy órán keresztül álltunk a parkolóban és Riccardo sorban hívta az ismerőseit, tudnak-e nekünk helyet biztosítani:) Nagyon rendes volt és persze a végén sikerült Chianni-ban lelnünk egy éttermet, ahová utána el is mentünk és le is egyeztettük az estét. Riccardo persze a lelkünkre kötötte, hogy érdeklődjük meg nem okoz-e gondot az étteremnek, ha mi visszük az ünnepi bort, ami persze Riccardo ad nekünk ajándékba:)
Utána még elmentünk megnéztük a Teatro-t is mivel kellhet még előkészülnünk a tökéletes meglepetéshez.
Du. azután Zs.vel elmentünk újra a színházhoz és felállítottuk a feldíszített egyébként rózsafuttató kaput, ahol majd a szertartás lesz. Zsolt ott maradt készülődni én pedig visszatértem a családokért. Sajnos a lányok hosszas készülődése miatt a naplementéről lecsúsztunk, de csak kevéssel. Brigi csak azt tudta, hogy Toszkánában fogunk összeházasodni újra és annyit, hogy kedden. Egyébként feltételezte, hogy valahol a szállás mellett. Tényleg azt hitte, hogy mellette, mert már ki is nézte az egyik füves területet magunknak:) Minden más meglepetés volt neki. Miután értetlenkedve beült az autóba, persze szépen felöltözve mindannyian nem tudta hová indulunk. Lajaticoban a gyerekeinket megkértem, hogy üljenek át a N.hez (lelkészünk feleségéhez és a két gyerkőcükhöz) az ő autójukba. B.nek pedig bekötöttem a szemét. Lent felvezettem a színházhoz, úgy vakon és csak fent a tó mellett a díszletek között vettem le a kendőt róla. Akkor látta meg egyáltalán, hogy hol vagyunk. Nagyon tetszett neki (feltételezem, mert mosolyogva elpityeredett:) Zs. telefonjából Andrea Bocelli szólt:) és mi bevonultunk. Drágám a szertartás végén még egy új gyűrűt is kapott (amit azóta nem hajlandó levenni:) Az étteremben pedig, miután egy kicsit késtünk az előzetesen bejelentetthez képest, már aggódva vártak minket. A háttérben a telihold világította meg a Toszkán lankákat, úgyhogy szinte tökéletes volt a díszlet az esküvői falatokhoz.
Teatro 2014 teatro
Meg kell, hogy mondjam minden szervezés titokban zajlott B. előtt. A díszített kaput pl. úgy kellett "kicsempésznem" a tetőboxban, hogy ne lássa meg. A virágos idehaza a masnikat kötötte, az ismerősök segítettek ruhát választani nekem (ami kihívás volt számomra) és még vagy hat-hét embernek a "keze munkája" volt benne abban, hogy így sikerülhessen az esküvői szertartás. Neked is nagyon hálás vagyok, mert a Teatro del Silenzio ötlete Tőled származik! Riccardo például annyira segítőkész volt, hogy amíg éttermet kerestünk (keresett!) megkérdezte, hogy ne szóljon-e Lajatico polgármesterének, mert megkérhetné arra jöjjön ki olasz nemzeti színű szalaggal átkötve emelni az est fényét:)) azt hittük lehidalunk!
Egy szó, mint száz köszönjük Neked a segítségedet a foglalásban és megpróbáljuk még több embernek elhinteni a weboldaladat és az ötletet Toszkánáról. (Idén nyáron már volt egy "áldozatunk". D. J. , akivel együtt dolgozom , miután Görögországot sokallották a párjával és meséltem neki az oldaladról, úgy tudom onnan választottak maguknak utazást Itáliába)
Miután sajnos az esküvőnkön kevés volt a meghívott vendég:) nekünk nincs fotónk a szertartásról (Zs.nak is csak egy pár elmosódott) csak az étteremben tudtunk néhány képet csinálni.
Még egyszer bocsánat, hogy eddig nem írtam és kívánunk Neked sok-sok minden jót és egészséget, kitartást, hogy továbbra is ilyen jó nyaralásokat tudj szervezni másoknak.
Üdv
Gergő