A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.

Livorno

Toszkana legnagyobb tengerparti városa- bevallom eleinte nem voltam vele kibékülve de aztán felfedeztem rejtett szépségeit, elolvastam a történetét és azóta egyre jobban megbarátkoztam vele, sőt. 

Azért most sem ajánlom hogy itt szálljon meg az aki Toszkánába jön mert szinte biztos hogy mást vár el tőle mint amit kapna: nincsen (homokos) strandja csak lebetonozott fizető strand, sem kis halászfalu feelingje vagy elegáns hotelsora, inkább hasonlít a káosz és kosz miatt Nápolyhoz.

Ha egy szóval kellene jellemeznem akkor azt mondanám hogy Livorno egy nagy kikötőváros. Autóval közeledve rögtön feltűnnek a hegyekben álló konténerek, az óriási daruk, a nagy benzin-gázolaj tartályok és magas fallal körbevett ipari létesítmények nagy száma. Ha mész a tengerparton akkor ott meg óriási tankhajók de többemeletes, 'úszó hotelek' is jönnek mennek, hiszen turisták ezrei szállnak itt ki egy toszkán kiréndulás miatt. Én talán pont ezért voltam lelombozódva első látogatásaimkor, mert valahogy egy hangulatos kikötőt vártam halászokkal vagy egy tengerparti sétányt pálmákkal mint Viareggioban. A városnak nincsen homokos strandja sem ebből kifolyóan, csak pár lebetonozott placc ahova kitesznek egyen napágyakat/napőernyőket sorokban és lehet napozni (jó pénért).

Aztán egy nyári estén egy ismerőssel mentem az egyik városi feszta idején amit Efetto Veneziának neveznek - a szinte eldugott kis kanálisok ki voltak világítva, partjukon teraszokon embertömegek ettek halételeket vagy pizzát, steaket, zene szólt minden felé és kirakodóvásár, bohózok, előadók és kézművesek hada vonult fel ezen az estén. Szóhoz sem jutottam és csak kapkodtam a fejemet majd türelmesen beálltunk a sorba hogy valahova le tudjunk ülni enni valamit. Évekkel késöbb befizettünk egy kanális-túrára amikor egy kisebb hajóval ezeken a csatornákon jártuk be a KisVelence részt és a kikötőt, ezt mindenkinek ajánlom! A képek nagy része is ezen készült és 2018ban már beillesztettem a kiréndulások közé ezt a félnapos livornoi túrát is, részletekért klikk ide

 

Rákerestem tehát másnap és már célirányosan mentem vissza megnézni a város látványosaságait amit mindjárt fel is sorolok. Van itt több nagy erőd és fedett piac, isteni halas étterem, a hosszú 'sakktáblás' sétány sőt az akvárium is újra nyitotta kapuit pár éve - klikk ide. Ha dél felé mentek tovább autóval Castiglioncello-ig akkor fantasztikus látványban lesz részetek mert ez a sziklás parton kacsakaringozó út mintha a tengerben menne és a kis öblökben fürödni is lehet.

A város lakosainak száma kb 160 ezer fő, amivel a 3. helyen áll Toszkánában Firenze és Prato után.. Az épületek nagy része nem túl régi hiszen a második világháborúban lebombázták a várost és aztán újra kellett építeni mindent. A főutca sem látványos de van itt minden szokásos üzlet ami a városokban felbukkan tehát shoppingolni is lehet ( a tengerparton felépült egy nagyobb bevásárló központ is). Egy multietnikus város ahol régen is mindenféle bőrszínű és vallású ember élt együtt és a lakosság ma is elég vegyes. Vannak itt szinte negyedekben tömörülő görögök, angolok, amerikaiak, franciák, törökök, hollandok és persze zsidók is... Ahogy mondtam már, nekem Nápolyra hasonlít a helyi tájszólás, a foszladozó vakolatok, az emberek hangossága, a kiteregetett ruhák a magasban, a sok kismotor amin akár 3an is ülnek...  . Ez a város is sokat köszönhet a Medicieknek akik anno a XVI században felismerték a tengeri kereskedelem fontosságát és felvirágoztatták Livornot. Azért maradt pár palazzo ebből a korból és késöbb a sok betelepülő is épített mindenféle templomot, villákat a XVIII században. Érdekes hogy itt nyíltak pl az első olaszországi konzulátusok. A következő évszázadban erősödött az iparosítás de igazi turisták is érkeztek mert a termálvíz forrásra épült egy elegáns fürdője miatt.

A modern Livorno fontos része a tengeri akadémia és a haditengerészet, de vannak itt ejtőernyős csapatok is (katonai és rendörségi).  A város híres szülöttei közül kiemelk párat: Amedeo Modigliani szobrász és festő aki fiatalon hunyt el, Pietro Mascagni zeneszerző és karmester, Carlo A. Ciampi közgazdász, bankár aki 2006ig köztársasági elnök volt. Livornóhoz tartozik a toszkán szigetvilág és Gorgona szigete is ami 37km-re található a várostól. A város történelméről most nem írnék mert elég hosszú és akit érdekel az úgyis  utána néz majd egy utikönyvben. A napokban van megint szó a Moby Prince nevű tengeri hajó balesetéről ami 1991ben történt Livorno partjainál és a mai napig nem tisztázott körülmények között összeütközött egy tankhajóval és kigyulladt, meghalt mindenki (140 ember).

A helyi specialitás a caciucco livornese vagyis a livornoi halászlé ami többféle halból és tengeri herkenytűből készül paradicsomosan - mivel nagy mennyiségben érdemes főzni és elég sokaig tart nem mindenhol és mindig lehet ilyet enni. Aztán persze rengeteg halas étterem van ahol homárt vagy rákokat, osztrigét vagy kagylós tésztát ehettek. Livornoban 5e5 (cinqueecinque) a neve annak a szendvicsnek amiben a cecina vagyis csicseriborsóból készült lepény van. Maga a lepény ligur eredetű de az hogy egy paninoba teszik itteni invencio, és a neve arra utal hogy anno 5 lira volt a panino és 5 euronyi a csicseriborsolepény-szelet amit beletettek. A helyi szokás szerint most már van olyan változat amiben pl egy marinált padlizsánszelet is van és italként egy spuma bionda illik hozzá.

Na most lássuk mit is érdemes megnézni itt:

Erőd: a Régi Erőd vagyis a Fortezza Vecchia a Medici kikötő elején található. Bár találtak itt jeleket a bronzkorból is valójában az első 4szögletű bástya Pisa kikötője volt ami az akkor még csak falunak nevezhető Livorno felé terjeszkedett. A közelben egy hengeres torony volt amit a legenda szerinte Matilde di Canossa építtetett késöbb. Az 1300as években a Pisai köztérsaság a két tornyot is beépítette a nagy falba ( Qadratura Pisana) ami a városmagot körbevette és valszeg egy régebbi fal vonulatát követte. Ezt nevezik új erődnek vagyis Fortezza Nuova amihez aztán pár évvel késöbb újabb bástyákat építettek a falak közepére amikor Genova átvette a hatalmat. A falak alját megerősítették de a mostani arculata mégis a Mediciek idejében alakult ki az 1500as évektől folyamatosan. Amikor Cosimo nagyherceg egyre többet látogatta a várost az erődsziget közepén építette fel a residenciáját ( Palazzo Mediceo ). Fia Francesco ezzel szemben a tenger felüli oldalon építette fel a palotáját és egy kis kápolnát. Amikor a Lorenák 'leváltották' a Medici családot akkor a régi erődből nemesi katonai kaszárnya lett majd börtönként működött. Napoleon idejében megemelték a falakat és lyukakat hagytak az ágyúknak de utána is folyamatos átalakítások következtek, több helyen átvágták a belső és külső falakat is. Sajnos a második világháború bombázásai során Cosimo residenciája de a többi épület is megsérült amit aztán a 70es években állítottak helyre egy komolyabb újáépítési program keretében.  

Mercato Centrale ( Mercato delle Vettovaglie )- a piac ahogy a helyiek nevezik 'Coperta', a város talán legérdekesebb épülete. A már említett főcsatorna a Fosso Reale partján található így az is láthatja aki a csatornákon befizet a hajókázásra. Az 1890es években épült Angiolo Badaloni vezetésével csillagászati költségeken. Az épület 95 méter széles 35 méter magas épület tetején egy kiemelkedő rész biztosítja a helységekben a természetes fényt, vas és üveg beépítésével. Belső mérete kb két focipályának felel meg, két részre van osztva : az egyikben tengeri árut kaphatunk a másikban húst, zöldséget, gyümölcsöt és kész ételeket is lehet kapni. A bombázások során megsérült tetőt helyreállították és jelenleg is a helységek alatti alagutrendszeren kersztül érkezik az áru és távozik a szemét -mint nálunk a pesti piac esetében.

Terrazza Mascagni A terasz mai helyén eredetileg egy tornyokkal, vastag falakkal ellátott igazi erőd állt melynek neve Forte dei Cavalleggeri. Ezt a tornyokkal együtt lebontották és széthordták a helyiek Olaszország egyesülésekor (1872ben)  aztán egy park majd a híres terasz lett a helyén, ez utóbbi csak 1925ben készült el. Fotósoknak igazi ínyencség szerintem a fekete-fehér mintás burkolat és impozáns mérete miatt főleg ha még a nap is söt. Most is rengetegen sétálnak rajta akár gyerekekkel, akár gyalog de rendeznek itt koncerteket is. 

Monumento dei 4 Mori vagyis a 4 Mór emlékműve a kikötő bejáratával szemben található

Acquedotto Leopoldino vagyis a Leopold idejében épült vízvezeték. 

Fossi Medicei A fosso valójában kanálist, csatornát jelent ami körbevette régen a belvárost és védelmi szempontból is fontos volt. 

Venezia Nuova- a bombázás után csak ez a rész maradt meg a régi belvárosból ami ugyan nem a Medici korabeli épületeket jelent de nagyon hangulatos. Ezt most is Piccola Veneziának nevezik mert a sok csatorna, kis híd miatt valóban hasonló a hangulata. A csatornákat régen szolgák és helyi lakosok ezrei építették és 2002 óta ez is az Unesco védettsége alá tartozik. A kikötőből indulnak kis hajók naponta többször is, ezeken idegnevezetők is vannak és egy hajókázás során megmutatják a város legszebb épületeit. Én is voltam már egy ilyen kiránduláson, lehet vinni gyerekeket is de van direkt aperitivo időben induló hajó ahol italt is adnak a jegy árában.

Via Grande- a főutca ami a kikötőtől vezet a nagy térig és mindkét oldalán boltok sora van.

Piazza Della Republica

Terme del Corallo vagyis termálfürdő az állomás közelében a via Orosi és a Piazza Dante tér között található. Jelenleg teljesen romos hiszen évtiezedekkel ezelött megüresedett, csak a hotel maradt meg mellette, ami az egyik luxushotelje a városnak ( Hotel Corallo ). A fürdőt 1903ban kezdték el építeni Art Nouveau stílusban, Badaloni tervei alapján, aki a Központi Piacot is építette. A feltörő sós vízet már 1854ben felfedezték majd a vizsgálatok igazolták hogy emésztési problémákra gyógyhatással van. A második világháboruig virágzott a gyógyturizmus a városban. A bombázás elkerülte az épületeket, de az amerikaiak vették át akik nagy táncos mulattságokat rendeztek az impozéáns termekben. A palazkozást a Coca Cola folytatta gőzerővel fokozva a termelést. Az 1968as tűzvész sajnos teljesen megrongálta az épületeket és a tulajdonosokat nem igazán érdekelte a helyreállítás, amit csak tetézett 1982ben egy út építése közvetlenül a főépület előtt. Azóta többször nekiálltak az épületegyüttes és park helyreállításának, a 90es évek lakásokat akartak létrehozni benne, de volt pályázati próbálkozás és volt bírósági tárgyalás .... Jelenleg Livorno város tulajdona, és bár az olasz FAI ( műemléki alapítvány féle) listáján a 6. helyen szerepel de a mai napig nem sikerült a tereprendezésnél többet megvalósítani. Weboldala https://www.termedelcorallo.com/

Livorno strandjai:

  • Spiaggia Roma - sziklás, a Bagni di Romától délre, ideális surfösöknek
  • Tre Ponti - finom kavicsos, Livornoban az Ardenza nevű részen, a surfösök paradicsoma, mert a medere formája ideális hullámokat formáz
  • Spiaggia della Tamerice - kavicsos
  • Spiaggia del Accademia - sziklás és kavicsos rész a tengerészeti akadémia alatt, az ippodromo-nál
  • Cabianca - kavicsos part, homokos a vízmeder, Livornoban viale del Antignano végén
  • Cala del Leone - sziklás, nehezen megközelíthető Livorno alatt a Califuria és Calignaia hídak között

Livorno helyi ünnepei: 

  • január 27én megemlékeznek a nagy 174es földrengésről ( 5015 Richeter)
  • március 19 a város megalapítását ünneplik ( 1606 )
  • a Moby Prince hajóbalesetre emlékeznek (1991)
  • május 10-11én a város felszabadl az osztrák megszálás alól
  • május 22én a város védőszentjét, Szent Juliát ünneplik
  • május 28án az első bombázásra emlékeznek, egyben a béke napja
  • július 19én a felszabadulás ünnepe (a názi megszállásból)

 

 

You have no rights to post comments

mobil

Telefon: +39 331 8508 145