Peccioli, Terricciola és Casciana Terme, Chianni.... a kis falvak

Lajatico közelében lévő kis falvak pincékkel,fesztiválokkal, termálfürdővel

Lajatico a Pisa-Volterra főút mentén található kis falvak

Peccioli az új kedvenc, tőlünk 10 km és a legszebb olasz falvak díjat is elnyerte pár éve. A régi házak, kőfalak mellett színes és modern isntallációk dobják fel a hangulatot.

Casciana Terme egy kevésbé ismert 3 ezer lakosú fürdőváros, több mint ezer éves múlttal, szőlőültetvényekkel és olajfaligetekkel, amelyek kiemelt minőségű borokat és olajokat termelnek. 

A 4. század körül már létezett egy "Castrum ad Aquis" nevű falu, ami arra utal, hogy termálvizét már akkor ismerték. A 12. századig Ugone gróf birtokolta a területet aztán a morronai egyháznak és a kamandolai szerzeteseknek adományozták, mígnem ők 1135-ben a pisai érsekre hagyták. A 14. századtól kezdve a falu a Pisa és Firenze közötti háborúba keveredett, akik 1362-ben megtámadták és felégették. Végül 1515-ben Casciana a Firenzei Köztársaság részévé vált, a nagyhercegség terjeszkedésének időszakában a mai Siena és Pisa tartományokba.

A nagyhercegi uralom alatt Casciana a közeli Peccioli, majd később, 1776-ban Lari táblabírósághoz tartozott. Ettől kezdve megkezdődött a város turisztikai fellendülése, amely a gyógyfürdőnek és a virágzó szállodaiparnak köszönhetően egész Olaszországból vonzotta a nemes és gazdag családokat. Különösen fontos volt a Gran Hotel delle Terme építése, amelyet 1912-ben avattak fel. A fürdő fejlődése nagyrészt Canossai Matildának köszönhető, akiről a két forrás egyikét elnevezték. A grófnő arról vált híressé, hogy ő volt VI. Gergely pápa és IV. Henrik történelmi találkozójának házigazdája, amelynek során a császár megalázkodva térdelt le a pápa lába elé. A legenda szerint a nemesasszonynak volt egy feketerigója, és a súlyosan beteg madár a grófnő otthonától nem messze folyó termálforrások meleg vizében fürödve gyógyult fel betegségeiből. Ekkor fedezte fel az asszony a víz hatóerelyét és felújította azokat. 

A valóságban a fürdők, melyeket valószínűleg már a rómaiak is használtak, már a 12. század előtt is ismertek voltak. Az első létesítményeket Federico di Montefeltro építette 1311-ben és mind a Medici, mind a Lotharingiai család végzett felújítási és fejlesztési munkálatokat. Még 1870-ben is Poggi építész, a firenzei Piazzale Michelangelo híres építésze új projekteken dolgozott a létesítmény modernizálása érdekében. A fürdő ma két forrásból áll: az egyik, a "Mathelda", amelyet a szakértők terápiás tulajdonságai miatt a félsziget egyik legjobb forrásának tartanak, 36°C-os hőmérsékleten folyik. A másik, "San Leopoldo" nevű forrást hidroponikus terápiákra használják.

Sajnos a 80-as évektől hanyatlásnak indult a termálfürdők sorsa az egész országban így a város is visszasüllyedt a vidéki 'poros' települések sorába, bár a fürdőt többször felújították, utoljára a 2020-ban. . 

A római eredetű, több mint ezer éves múltra visszatekintő gyógyfürdő ma egy wellness hotel masszázsközponttal,  egy termálfürdőt, egy rehabilitációs központot, egy fedett balneoterápiás medencét és egy 500 négyzetméteres szabadtéri balneoterápiás medencét foglal magában. Az Acqua Mathelda nevű termálvíz állandó, természetes, 35,7°C-os hőmérsékleten áramlik. A víz összetétele – bikarbonát, szulfát és kalcium –, valamint a természetes ásványi sók teszik híressé az osteoarthritis, a reuma és az isiász kezelésében való hatékonyságáról, valamint a motoros rehabilitációban, az érrendszeri kezelésekben, a bőrgyógyászati ​​kezelésekben és az inhalációs kezelésekben való alkalmazásáról. Erről többet a weboldalukon olvashattok, klikk ide.

 Casciana Terme környékén számos építészeti érdekesség található, mint például a Santa Maria Assunta templom vagy a Casciana Alta központban a San Niccolo templom reneszánsz és barokk stílusban. A város határában a San Nicola in Sessana  1260ban már emlegetett templomocska. 

Petraia középkori negyedében található a Corte Aquisana, mely a város ősi történelmi magját képviseli. Eredete 1024-re nyúlik vissza, amikor az udvar a helyi mezőgazdaság szervezési és irányítási központjaként, valamint védelmi építményként szolgált. Naplemente után élvezze a kivilágított Torre Aquisana látványát. Az udvartól néhány lépésre található a Vicolo dell'Amore (A szerelem sikátora), amely a szerelmesek számára ideális hely, ahol szimbolikus helyet keresnek szerelmük megünneplésére és gyakran halhatatlanná tételére.

Parlascio- Az erődítmény ( Rocca ) közelében még mindig folynak az ásatások: itt egy 2 méter átmérőjű fogadalmi kutat fedeztek fel. A kúttól nyugatra húzódik az a hely, amelyről feltételezik, hogy az ősi etruszk falu (Kr. e. 700) helye volt.

Terricciola nekem nagy meglepetés volt az etruszk eredetű barlangok miatt....- A város egy ősi, etruszk eredetű, dombtetőn fekvő falu Pisa megyében, melyet a szőlőtermesztéshez ideális termékeny talajának köszönhetően a „Bor városaként” is ismernek. A Pisai-dombsági ( strada del vino di colline pisane) borút tagja. Festői középkori utcákat, csodálatos kilátást valamint fontos gasztronómiai és borászati ​​eseményeket tartanak itt, mint például a Szőlőfesztivál, a Notte Bianca del Vino (a bor fehér éjszakája) és a „Calici di Stelle” ( Csillagok pohara), valamint olyan érdekes helyeket, mint a Villa Gherardi del Testa és a Belvedere Hypogeum. 

A Terricciola név az etruszk eredetű falu tornyaira utal és a középkorban – a pisai vidék más falvaihoz hasonlóan – Pisa és Firenze versengett érte. Nem véletlen, hogy a település jelképét egy fél pisai kereszt és egy fél firenzei liliom ábrázolja. A területről szóló első hivatalos híradás 1109-ből származik, amikor a „Pieve a Pava”-t építették ma Pieve di Pitti. 

Terricciola történelmi központja egy tufadombon áll, melynek tövében az etruszk korban feltárt földalatti kamrák (hypogeák) találhatók. Ezek fontos sírmaradványokat őriznek, mint például a Belvedere Hypogeum (Kr. e. 4. század) a Poggiarelli emlékkővel. Ez egy kis, dongaboltozatos, téglából és kőből készült bejárattal rendelkezik. A komplexum szimmetrikus elrendezésű, egy meredek lejtős központi folyosó köré épül, amely hat különálló kis cellára nyílik, mindkét oldalon háromra. A bejárat a falu panoráma teraszán található, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Valderára egészen Volterráig.

A hipogeum egy történelmi és antropológiai szempontból érdekes földalatti 'építmény', amely lehet teljes egészében mesterségesen létrehozott vagy természetes üregekből faragott. Terricciolában több mint ötven ilyen található, amelyek egyfajta régészeti komplexumot alkotnak, amely a város alatt húzódik. 

A számos etruszk urna és földalatti sírlelet egy kis vidéki arisztokrácia jelenlétét dokumentálja a Kr. e. 3. században, akik nem voltak gazdagok, de a birtokukban lévő földeken éltek, olajat és bort termeltek és kereskedtek a homokban és fosszilis lerakódásokban gazdag talajnak köszönhetően. A főbb művészeti és kulturális látnivalók közé tartozik a morronai kamalduli apátság (11. század), a Monterosso-i Madonna szentélye és a Gherardi del Testa villa, amely a családi kápolnában található munkálatok miatt fontos.

Egy másik jelenleg zárt hypogeum a Cassero Hypogeum, amely a San Donato Vescovo e Martire templom alatt található, a falu elején. Az 1370 körül épült, katonai támadások elleni védekezésre szolgáló hypogeumot idővel borraktárként és a második világháború alatt óvóhelyként is használták. A 18. század elején egy jelentős szerkezeti beavatkozásnak köszönhetően a helyszín egy földalatti "ággal" gazdagodott, amely ma is összeköttetésben áll a Via Romával, a falu főutcájával. Mindkettő csak különleges alkalmakkor látogatható, de múzeumként való felújításuk tervben van, rendszeres nyitvatartással és vezetett túrákkal.

A youtube-on találtok errről egy videot- klikk ide.