Montaione, Castelfalfi, Castelfiorentino...

Toszkána belső részén vannak kevésbé ismert de nagyon hangulatos városkák amik talán authentikusabbak, a heti piacon alkudozó nők, a férfiak a kávézó elött... És isteni borokat és olívaolajat termelnek, vannak várak, templomok...

Montaione, egy bájos középkori falu Toszkána közepén, kicsit messzebb a fontos utaktól. A Val d'Elsa és Volterra között fekvő város kb 340 méterrel a tengerszint feletti magasságban fekvő dombon található képeslapra illő látképet kínálva erdőkre, szőlőültetvényekre, olajfaligetekre és ciprusfákkal szegélyezett agyaglejtőkre.

Montaione történelme ősi gyökerekre vezethető vissza, amint azt a Poggio all'Aglione, Bellafonte, Iano és Castelfalfi közelében talált nekropoliszok és kemencék régészeti leletei is bizonyítanak, amelyek számos etruszk és római kolónia létezését jelzik. Megőrizte középkori utcahálózatát és számos történelmi épületét a második világháború okozta károk ellenére. A történelmi központban ahol egykor kézműves műhelyek álltak, az utcák, sikátorok és terek változatlanok maradtak az évszázadokkal ezelőtti állapotokhoz képest. Sajnos az ősi városfalakból nagyon kevés maradt fenn. Megnyerték egyik évben a Rai tv "Olaszország legszebb falui" díjat!

Középkori hangulata mellett Montaione az üvegkészítésről is ismert, amelynek hagyománya a 13. századig nyúlik vissza, és amely különösen a poharak, kancsók, palackok és kulacsok készítésére összpontosít; valamint a nagyra becsült fehér szarvasgombájáról, amely bőségesen megtalálható a környéken, és amelynek októberben étel- és borfesztivált szentelnek.

A Via Cresci utcán található tekintélyes épület, a Palazzo Pretorio, kiemelkedik a ázka között. A 13. század óta a polgári hatalom székhelyeként számos toszkán nemesi család otthona volt. Homlokzatán még mindig láthatók a Montaionét évszázadokon át uraló jelentős családok kő- és mázas terrakotta címerei csakúgy mint Volterrában vagy Certaldoban... A Palazzo jelenleg a Városi Múzeumnak ad otthont, amely a város környékén felfedezett, nagy érdeklődésre számot tartó régészeti, paleontológiai, ásványi és fosszilis leletek révén meséli el a terület történetét. A tárgyak az alsó paleolitikumtól a késő középkorig terjedő hatalmas időszakot ölelnek fel. Van egy részleg, amely a történelmi üveg- és kerámiagyártásnak is szentelt.

Szintén a történelmi központban található a San Regolo templom, a toszkánai román építészet fontos példája. A valószínűleg a 12. század előtti időkből származó templom az idők során számos felújításon esett át, így nyerte el jelenlegi megjelenését. Számos értékes műalkotásnak ad otthont, köztük a "Madonna del Consiglio"-nak, amelyet Guido di Graziano sienai festőnek tulajdonítanak. Egy másik meglátogatásra érdemes vallási épület a 16. századi Szent József és Lúcia templom, amelyet a montaionei lakosok általában az „apácák templomának” neveznek, mivel egy korábbi kolostorhoz csatolták. Belül megcsodálhatjuk Plautatilla Nelli nővér, a 16. század első női firenzei festőjének jelentős festményét, a „Rózsaszín Madonna”-t.

Különösen vallási szempontból érdekes a Szent Vivaldo-hegy ( San Vivaldo) , más néven „Toscana Jeruzsáleme”. Ez egy kápolnákból és templomokból álló komplexum, amelyet Szent Ferenc kisebb szerzetesei építettek az erdőben a 16. század elején, és amely kisebb méretben 'utánozza' Jeruzsálem akkori elrendezését. Ez a hangulatos helyszín, amely nagy történelmi, művészeti és kulturális értékkel bír, a Szent Város szimbolikus látogatásaként készült, amely akkoriban török ​​uralom alatt állt. A kápolnákban Krisztus szenvedése és élete ihlette polikróm terrakotta szobrok találhatók, amelyeket olyan nagy firenzei szobrászok alkottak, mint Giovanni della Robbia, Agnolo di Polo és Benedetto Buglioni.

Palagio környékén található a Pietrina-szentély Santuario della Pietrina, az ősi Pietrina-vár maradványa. Ez a kis szentély, amelyet a 14. század óta emlegetnek, egy szikla tetején található, ahonnan csodálatos kilátás nyílik, ameddig a szem ellát, magába foglalva Volterrát és a Valderát.

Mindössze 10 km-re Montaione-tól fekszik Castelfalfi középkori faluja, várával és a gyönyörű román stílusú San Floriano templommal. 1926-ban Podere Bianchi közelében felfedeztek egy etruszk sírt ami bizonyítja, hogy a terület már az etruszk időkben is lakott volt, de a legkorábbi feljegyzései Kr. u. 754-ből származnak. A vár 1139-ben Volterra püspökéhez került, 1230-ban pedig San Miniato, majd Firenzéhez. 1511-ben újjáépítették San Floriano román stílusú templomát, majd 1554-ben Piero Strozzi csapatai kifosztották a falut a Siena és Firenze közötti háború alatt. A reneszánsz idején a Roglio folyó völgyére néző sziklás nyúlványon fekvő vár számos felújításon esett át, végül katonai erődítményből lakóhellyé alakult át, ami a mai napig változatlan maradt. Különösen érdekesek a kétszintes pincék, amelyekben a 20. század elejére visszanyúló mázas kádakkal végzett első kísérletek találhatók. A falut hosszú ideig túlnyomórészt mezőgazdasági gazdaság jellemezte, egészen az 1900-as évek elejéig, amikor megépítették a dohánygyárat az Amerikából importált dohány feldolgozására.

A Castelfalfi környéke egy fontos felfedezésről is ismert az 1970-es években a La Spina farmon, amely egy bálna (Balaena montalionis) fosszilis maradványait öleli fel, és ma a Montaione Városi Múzeumban őrzik. A Castelfalfi-birtokot nemrégiben restaurálták és turisztikai rezidenciává alakították át és egy elegáns hotel és 27 lyukú golfpálya is várja a turistákat. 

Castelfiorentino -a Via Francigena zarándokót mentén fekvő stratégiai elhelyezkedése miatt fontos város 1149 óta firenzei hűbéri birtok volt. Itt írták alá a történelmi jelentőségű montaperti békét 1260. november 23-án! A béke ideiglenesen véget vetett a guelfek és a ghibellinek közötti harcoknak a véres montaperti csata után, amelyre Dante az Isteni színjátékban úgy emlékezik, mint "a gyötrelemre és a nagy pusztításra, amely vörösre festette Arbiát".

A falu a középkorban, majd a reneszánszban két közponntra vált szét:  az egyik, az alsóbb fekvésű, modernebb, a Santa Verdiana Templommúzeum körül és az azonos nevű múzeummal; a másik, a magasabban fekvő és régebbi a Városi Művészeti Gyűjteménynek és Benozzo Gozzoli két freskóciklusának ad otthont, amelyeket a város szívében található új múzeumban, a Benozzo Gozzoli Múzeumban csodálhatunk meg, amely 1400as években készült freskókat és szinópiákat mutat be.

A Castelfiorentino freskóciklusban a mester, Beato Angelico tanítványa, a szinópiát találta fel – egy előkészítő rajzot, amelyet a freskófestészethez és a mozaikokhoz használtak. A Val d'Elsa kisebb városaiban készült művei ősiek és a tömegek körében is visszhangra találnak, de a legjobb példák lehetővé tették számára, hogy rendkívüli költői érzéket fejlesszen ki.

A falakon kívül található a San Francesco templom, a Val d'Elsa gótikus építészetének ritka példája. A Santa Verdiana szentély impozáns barokk homlokzatáról ismerhető fel és Castelfiorentino védőszentjének szentelték, aki a 13. században több mint harminc évig magányosan élt egy kis cellában, amely ma is látható a templom belsejében. Ma a szentet ábrázoló képmezőt a Santa Verdiana Múzeum őrzi más remekművekkel, például Cimabue és Taddeo Gaddi Madonnával és gyermekével című festményével együtt.

Oliveto kastélyt a 15. században a Pucci család építtette, melyet a legújabb kutatások Filippo Brunelleschinek (a firenzei dóm építészének) tulajdonítanak. Az Oliveto kastély olyan híres személyiségeknek adott otthont, mint Lorenzo de' Medici, X. Leó pápa Medici, VII. Kelemen pápa Medici, III. Farnese Pál pápa, III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg, III. Viktor Emánuel olasz király és Clark tábornok, az Ötödik amerikai hadsereg parancsnoka. Nemrégiben a "Medici" című televíziós dráma forgatási helyszíneként is használták.

Villa di Meleto nagy történelmi jelentőségű, hírneve Cosimo Ridolfi márkihoz kötődik, akit Agostino Testaferrata gazda segített, és aki 1834-ben itt alapította Olaszország első mezőgazdasági iskoláját. A Villa di Meleto a firenzei Valdelsa egyik legszebb történelmi rezidenciája, és a reneszánsz építészet kiemelkedő példája, olasz stílusú kerttel kiegészítve.
A villában ma is található Cosimo Ridolfi történelmi archívuma.

További kastélyok és várak: Villa Cambi Pucci a Cambiano, Castello di Coiano, Villa Pucci a Granaiolo, Castello di Cabbiavoli, Villa di Montorsoli, Fattoria di Mellicciano, Villa La Loggetta....